Egykori katonaváros

Gyöngyös város Heves megyében található, a Mátra kapujaként is emlegetik. A település neve először Szent László király 1261-ből való oklevélben bukkan fel a mai Gyöngyös melletti Gyöngyöspüspöki nevében. Ebben az időben Gyöngyös és környéke az Aba nemzetség Csobánka ágának birtokában volt. Csobánka fiának adományozta, majd az egyik testvér, Csobánka László még az osztozkodást megelőzően 1299 nyarán hűtlenség és hatalmaskodás miatti perbe keveredett, és fejvesztésre ítélték, vagyonát elkobozták. A király Gyöngyöst és Bene várát az erdélyi vajdának adományozta. Gyöngyöst Károly Róbert király várossá nyilvánította 1334-ben, nagy részben a kibontakozó borkereskedelem miatt. László szécsényi vajda fia a várost és más település egy részét elajándékozta a másik részét zálogba adta. A Rákóczi-szabadságharc idején a városban folytatott tárgyalást a fejedelem a császár követével. Gyöngyös sokáig katonaváros volt. 1950. – 1991.-ig a Magyar Honvédség egy része állomásozott itt. A mai Gyöngyös álláslehetőségeiben és látnivalóiban gazdag.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.